...túlélek mindent. ha beledöglök is...
 
Archívum
2009. 09. 01.
2009. 05. 01.
2009. 03. 01.
2009. 02. 01.
2009. 01. 01.
2008. 12. 01.
2008. 10. 01.
2008. 09. 01.
2008. 08. 01.
2008. 07. 01.
2008. 06. 01.
2008. 04. 01.
2008. 03. 01.
2008. 02. 01.
2008. 01. 01.
2007. 12. 01.
2007. 11. 01.
2007. 10. 01.
2007. 09. 01.
2007. 08. 01.
2007. 07. 01.
2007. 06. 01.
2007. 05. 01.
2007. 04. 01.
2007. 03. 01.
2007. 02. 01.
2007. 01. 01.
2006. 12. 01.
2006. 11. 01.
2006. 10. 01.
2006. 09. 01.
2006. 08. 01.
2006. 07. 01.
2006. 06. 01.
2006. 05. 01.
2006. 04. 01.
2006. 03. 01.
2006. 02. 01.
2006. 01. 01.
2005. 12. 01.
2005. 11. 01.
2005. 10. 01.
2005. 09. 01.
2005. 08. 01.
2005. 07. 01.
2005. 06. 01.
2005. 05. 01.
2005. 04. 01.
2005. 03. 01.
2005. 02. 01.
2005. 01. 01.
2004. 12. 01.
2004. 11. 01.
2004. 10. 01.
2004. 09. 01.
2004. 08. 01.
2004. 07. 01.
2004. 06. 01.
2004. 05. 01.
2004. 04. 01.
2004. 03. 01.
2004. 02. 01.
2004. 01. 01.
2003. 12. 01.
2003. 11. 01.
2003. 10. 01.
2003. 09. 01.
2003. 08. 01.
2003. 07. 01.
2003. 06. 01.
2003. 05. 01.
2003. 04. 01.
2003. 03. 01.
<< most













 
szellemi eledeleim tetszőleges szöveg vagy kép
Szerző:
Cím:
Kiadó:

Müller Péter:
Jóskönyv
Kurt Vonnegut:
Bajnokok reggelije
Éj anyánk
Macskabölcső
Hókuszpókusz
Az ötös számú vágóhíd
Virágvasárnap
Mesterlövész
Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Márai Sándor:
Füves könyv A négy évszak
A gyertyák csonkig égnek
Ég és föld
Szabadulás
Válás Budán
Szegények iskolája
Bébi vagy az első szerelem
A nővér

Kassai polgárok
Tájak, városok, emberek
Mágia
Föld, föld!..
Szindbád hazamegy
Csutora
Írók, költők, irodalom
Sirály
A sziget

San Gennaro vére
Napnyugati őrjárat
Mario Vargas Llosa:
Pantaleon és a hölgyvendégek
Eisenberg-Murkoff-Hathaway:
AZ A 9 HÓNAP
Hidas-Raffai-Vollner:
Lelki köldökzsinór
Szécsi Noémi:
A kismama naplója
Jami Lin:
Feng Shui Illatok
Gabriel García Márquez:
Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
Söpredék
Baljós óra
A pátriárka alkonya
Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
Szerelem a kolera idején
Száz év magány
Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
A tábornok útvesztője
Egy hajótörött története
Tizenkét vándor novella
Szilágyi Gyula:
Melegfront












az én dolgaim
 
2008. 01. 31.  
egy egész hetet töltött velünk Influ Enza. nem barátkoztunk össze, sőt, a rosseb vigye el tőlünk végre..

20:49

2008. 01. 12.  
ez az év lassan kezdődik, de ráérek, kivárom :)
16:56

 

és még olyan is volt, hogy...

azon a szombaton, amikor névnap, meg mindegy egyéb (pl. mikulás) okán heten hölgyek összegyűltünk nálam bulizni, én olyan, de olyan nagyon jól éreztem magam, hogy ihaj. fogyasztottunk sok alkoholt, amit a többiek szerint pofátlanul jól bírtam következmények nélkül(legfőképpen hozzájuk képest), elmentünk egy olyan zenés-táncos mulatságba, ahonnan a mi harmincontúliságunkat nem nézték ki, és éjféltől (szánalmas, hogy manapság nem is kezdődik rendes mulatság ennél korábban) hajnali háromig egyfolytában táncoltunk (na meg még egy kicsit fogyasztottunk), és rengeteget nevettünk. másnap viszont korán kellett kelni, mert csak estére kaptam gyerekvigyázást, másnapi józanodásról szó sem volt.. viszont egész vasárnap aznapos voltam, ami elég bizarr, és meglehetősen régi emlékeim voltak az ilyesmiről..  mindenre biztosan emélkszem, így pontosan tudom, hogy senkinek sem adtam meg a telefonszámomat (nem volt nehéz, senki sem kérte el, hehe).

a karácsonyt nagyon vártuk, a Jógyerekem azt a verziót kapta, hogy karácsonykor annak, aki nagyon jószívű, és nem csinál túl nagy csibészségeket, az angyalok hoznak karácsonyfát. Aztán ha szépen feldíszítjük, és az angyaloknak nagyon tetszeni fog, akkor sok-sok ajándékot tesznek reggelre a fa alá. ((nekem ez a Jézuska túl idétlenül hangzott mindig)). egy nappal karácsony előtt megkérdeztem, hogy a sokminden közül, amit az angyaloktól kért ajándékba, mit vár a legjobban, minek örülne majd a leginkább, mire is határozottan és csillogó szemekkel azt mondta, hogy a karácsonyfának örülne a legjobban, és reméli, hogy nagyon nagy karácsonyfát fogunk kapni..

a karácsonyfa természetesen nagy is, hiszen megérdemelte igazán, és nagyon sok ajándékot hoztak neki azok a drága angyalkák..

én a laptopos beruházásom után (amit már a pénztelenségi állapotom küszöbén valósítottam meg) kaptam egy olyan munkát, ami egy igazi álommeló: egy cég dolgozóinak gyermekei felléptek egy céges konferencián karácsony előtti napokban, és ennek a 10 gyereknek kellett karácsonyi dalokat megtanítani, verseket mondatni velük - és ebből egy 20 perces műsort csinálni két próbával, egy fellépéssel. tüneményes, édes kis kölkök, csupa izguló, ragyogó szempár. abban az összesen bruttó 3-4 órában, amit velük töltöttünk a Jógyerekemmel együtt, annyi szeretet volt, hogy januárig kitartott :) és ezért még pénzt is kaptam. sokat.

a karácsony két napja nagycsaládi volt, annak minden jó és rossz oldalával, na meg persze 25.-én reggelre lemerült akkumulátorral. hehe.

mivel a pasas (aki korábban Apuka volt) csak este üzent, hogy reggel elvinné a Jógyereket a másik nagymamájához, én már nem voltam elég rugalmas, és nem rúgtam fel minden - a gyereknek tett - program-ígéretemet miatta. ezért persze meg is kaptam a családomtól a magamét, mert hát a jogai.. de miért, csak neki vannak jogai?

és majdnem volt az év vége előtt egy picivel egy találkozóm, de ezt egy szomorú családi eset miatt lemondták, s a fiatalember (aki régesrégi ismeretség, még serdülő ifjú koromból egy szerelem) azóta sem jelentkezett...

az év végét pedig gyáli barátainknál töltöttük ismét, langyos-kellemesen, társasjátékozós, gyerekezős, beszélgetős mulatságban..


16:26

2008. 01. 07.  

ez egy jó év lesz.
mert így szeretném.

nem lesznek benne apukás szarságok, mert nem akarok olyat.
nem lesznek benne családi bonyodalmak, fennforgások, mert nem akarok olyat.
nem lesznek benne újabb anyagi veszteségek, mert nem akarok olyat.
a változások, melyek szükségszerűen elkövetkeznek, szépen, simán és fájdalommentesen érkeznek majd, s gyorsan lesznek majd a mindennapjaink részévé.
mindig történik olyan, amit nem szeretnénk, vagy méginkább nem akarunk átélni. a fontos talán az lenne, hogy mindig legyen valaki, aki segít ezeken hamar túllenni.
nehéz éveket hagyok magam mögött, nehéz volt idáig eljutni. de sok segítséget is kaptam, és talán az a néhány kedves barát nem is sejti, milyen sokat adnak, mennyi erőt ahhoz, hogy minden este mosolyogva tudjam lefektetni, reggel pedig újra mosolyogva tudjam ébreszteni a fiamat. egyedül is.
s ahogy írtam azt új év hajnalán a barátaimnak is, boldog, szeretetben gazdag új évet kívánok magunknak is..


21:33

 
nekE-MAILj