2007. 05. 16.
hétfőn pedig egy temetésre indultam, de olyan gyászosan lehettem magam is, ott belül, hogy nem érhettem oda. pedig átkocsikáztam Óbudáról Gyálra a mindenhol lezárt és elterelt városon keresztül, és megtaláltam a temetőt, amiről alig tudja valaki, hogy hol van (térképen sem jelölik még), de nem találtam meg a bejáratot, pedig a dombról láttam, hogy ott vannak az emberek, a sírok, csak én nem tudtam bejutni, és éreztem, hogy mindjárt sírok, ahogy megpróbáltam körbejárni, a földút az erdőbe vitt, és fél órán át próbáltam megtalálni magam a térképen meg a világban, az erdőben és egyáltalán, és közben temettem, magamban, és magamon kívül, és aztán valahol valahogy kijutottam az erdőből, vissza a kisvárosba, és egyszer csak ott volt az utca, ahol az ismerős barátaink laknak, ahol aztán kaptam egy piros dobozos teát, és ücsörögtem még egy picit, mielőtt elindutam vissza, a főváros belvárosának bölcsődéjébe.. bizonyosan erre nagyobb szükségem volt akkor, mint a gyászolókkal együtt temetni Őt el. és mostmár úgy hiszem, hogy nekem nem kellett ott lenni azon a temetésen.
Drága Edina, jó utat neked, és nyugodj békében...
10:51
pontosan három éve ilyenkor foghattam először a kezembe. egy csoda volt akkor, és egy csoda ma is, ahogy három évesen tekereg a lábam körül, a bolti eladóra hangosan rászól, hogy "nem tök jó, NAGYON jó!", mert azt úgy kell helyesen mondani szerinte(m is), próbálja elérni, hogy hangzásában is különbséget tudjon tenni a susog és szuszog szavak között, és este néha már ő mondja el nekem a mindenestit, amit három éve alatt több, mint ezerszer hallott már, mert minden este elalvás előtt a fülébe suttogom, hogy
Remélem, ma is szép napod volt.
Sokat játszottál, finomakat ettél,
sokat nevettél, és ma is tanultál valami újat.
Aludj jól, álmodj szépeket.
Angyalok vigyázzák holnap is
minden apró léptedet.
És bárhová mégy, soha ne feledd,
hogy anya téged nagyon szeret!
nem gyógyuló seb Jógyerek lábán - persze a sok doktorság urtán egy kuruzsló-varázsló mégis két nap alatt látványos javulást ért el hat hét semmi után..
közeledő vizsga - nyomasztó esték, mikor tanulnom kéne, de vagy erőm vagy kedvem nincs..
a Jóemberrel való körforgás - folytonosan összetöri, megragasztja a jövőnk terveit..
az óvodai jelentkezés - ahová szeretnénk menni, ott nincs hely, ahol van, az úgy néz ki, mintha megállt volna az idő 1978-ban - minden tekintetben, ahol pedig "kötelesek" felvenni, oda soha sem érnék este 6 előtt..
