jóanyám a márciusi hosszú hétvégére szervezgetett valami gyógyfürdős pihenést, amire különösebben oda sem szoktam figyelni. aztán észrevettem, hogy többször rákérdeztem ,hogy milyen hely ez, meg hol, meg modjuk mennyibe kerülne egy ilyen 4 napos otthonról eltávolodás mindennel együtt. aztán leesett az állam, hogy harmincegyezer pénzből leszállítanak busszal, négy napig etetnek is a szállodában. úgyhogy semmi sem akadályozhat meg abban, hogy kipihentessem testem-lelkem.
(khömm.. ha valakit még érdekel, van még néhány ilyen tuti jó hely, küldjön levelet nékem - anya épp most mondta, hogy valaki lemondta, mert fél hogy mi lesz tizenötödikén itten..)
2007. 02. 23.
egyébként meg hallottam a rádióban, hogy a januári számok alapján az inflációt éves szinten 8,25 %-ra becsülik, majd felsoroltak néhány dolgot, minek mennyivel emelkedett az ára. köztük volt az óvodai, bölcsődei díj is, ami mindössze 4,1%-kal emelkedett. nos ha ez így van, akkor mivel nálunk több, mint 25%-os az emelkedés, kénytelen vagyok azt gondolni, hogy nagyon sok helyen tehát olcsóbb lett, különben nem jön ki az az alacsony átlag..
9:29
eredetileg egész héten szabadságon lettem volna, szóbelire készülni. de mivel a vizsgáim közül egyet áttoltam májusra, ráadásul az új számlázó program sem tette a dolgát rendesen, esélytelen is lett szabadsággal tölteni a hetet. azért legalbáb egy napot megmentettem magamnak, és tegnap elmentünk a Tropikáriumba. vicces, de - mivel álandóan autóval közlekedünk a nagy távolságok miatt, amit át kell hidalnunk - most a kaland kedvéért busszal, villamossal utaztunk. a kimaradt délutáni alvást is igen jól tűrte mind a két gyerek, mert bírónő anyukával közösen terveltük ki a dolgot. nagyon jó lenne, ha mondjuk hetente egyszer elmehetnék délben, és lenne egy szabad délutánunk. persze, jó, hogy közösségben van, és nagyon szereti is a bölcsődét, de azon a néhány hétévégn mi nem megyünk annyi érdekes helyre, nem lát annyit a világból, mint az otthon lévő anyukával egy nem bölcsis gyerek. nem teszem mérlegre, melyik jobb, nincs értelme. úgysem tudok változtatni a dolgokon jelenleg.
9:20
szedán még a bölcsődei gondozónők is sztrájkoltak. remek. abban a bizonyos két órában be lehetett vinni a gyerkekeket, de ők gondozó, nevelő tevékenységet nem folytattak. nem kérdeztem ki részletesen, mit jelent, de talán annyit, hogy nem szól hozzájuk, és nem rakja tisztába, ha valamelyik becsinál. mert az már gondozás, nem?
9:17
2007. 02. 14.
tegnap egy ősz hajú férfi piros dzsekiben kisétált egy teherautó takarásából elém a Kerepesi úton. nagyon közel, bőven féktávolságon belül. az őrangyalának ezúton is köszönöm, hogy seggberúgta, és fellökte a járdára. majd két méterrel odébb álltam meg, mint ahol ütköztünk volna.
ma feltörték a lakásomat, amiben nem én lakom.
mit tartogat a holnap?
2007. 02. 08.
írtam valamit még akkor, mikor napokig 39,2-vel feküldtem otthon - s úgy éreztem, valaki egy bottal végigverte minden testrészemet, izmomat -, de most látom, hogy az a bejegyzés eltűnt..
azóta már egész jól vagyunk, Jógyerek is, én is, apuka is végigszenvedtük a magunk pár napját. még sokan betegek, de hivatalosan természetesen eddig szó sem esett járványról. igaz, a patikában nem lehetett antibiotikumot kapni - a patikus szerint annyira sok a megbetegedés, hogy nem tudnak elegendő szert rendelni, minden nap elfogy.. - de azért egészen jól vagyok már.
tegnap pedig megvolt egy vizsga megint, számítógépes könyvelés tárgyból. érzésre meglesz az ötös ezalkalommal, nagyon jól ment. a könyvvitel vizsgát viszont eltoltam májusig, annyit fetrengtem betegen mostanában, hogy nem tudtam rendesen készülni. a magammal szembeni elvárásaim pedig nem fogadnának el egy kettessel átcsúszást.
szóval most kisebb a feszültség, messze még a következő vizsga, kezdek jobban lenni, és még a hideg tél sem zavarhat, amit azért meglehetősen úúúúútálnék. remélem, a jókedvem is hamarosan előkerül valahonnan..
11:32
