2005. 04. 29.
elromlott a gyomrom. súlyosan. talán a fél hűtőn kívül felejtett krémes.. elég rémes.
11:07
2005. 04. 27.
hajnali négykor hazafelé a kocsiban sosem érzett fáradtság, két utcányira még megálltam kicsit, nehogy egy hosszabb pislantásba beleszundikáljak. már kétszer 1 órát aludtam még a Jógyerekkel, de hiába a két lopott óra, nem értem még magam utól..
15:42
2005. 04. 26.
öcsém elköltözik vasárnap. anyák napján. tegnap közölte is anyámmal. remek volt, igazán. nem tudom, hogy jobb volt-e, hogy épp ott voltam, vagy rosszabb. anyám persze igazolta öcsémet azzal, hogy verbális kirohanást engedett meg magának a barátnővel kapcsolatban, nem volt okos, akkor sem, ha aggódás, féltés volt minden mögött. nem, nem az öcsémért, a lányáért leginkább. meg nyilván ott volt az is, hogy akkor most magára hagyják, és ez nem jó - soha, senkinek. öcsém meg azzal nyugtatja a lelkiismeretét, hogy azért nem szólt eddig, mert akkor egy hónapig hallgatta volna anyám mérgelődését, nem 4-5 napig. baromság. egy kirohanása van, ezt mindenki jól tudja, mindig így volt.. anyám pontosan kiszámítható. mondjuk magát a költözést vasárnap intézni azért szerintem tapintatlanság, elég furi lesz, hogy míg ők hurcolkodnak, mi majd a másik szobában épp anyámat köszöntjük a többiekkel... btw tudta, hogy ez lesz, de úgysem lehet ilyesmire felkészülni. amúgy meg ma mindenki nagy munkában, készülődés az esti koncertre, kora reggeltől nagy a sürgés-forgás. nekem most lett egy lopott órám, mert rövidebb volt a megbeszélés, mint terveztem. így most gyorsan elmegyek mondjuk valami léleksimogató kényeztetős helyre, és ott pazarlom az időt.
12:33
2005. 04. 25.
érdekes népség néha az újságíró. holnap van az Exploited koncert, ami már hetek óta tudható. ma hirtelen megnőtt az érdeklődés, cseregnek a telefonok az öcséimnél, mindenféle újságok hirtelen a punk-ról írnának, ha holnap ott lehetnének a koncerten (ingyen), akkor hihetetlen jó cikkeket írnának majd, olyan lapokban, amit 110,000-en olvasnak. írnának róla, utólag. ha ingyen ottlehetnének.. érdekes.
22:15
2005. 04. 24.
hihetetlenül édesek a gyerekek, tegnap óta olyan remekül megvannak egymással, bár tegnap túlpörögtek, és nem volt napközbeni alvás, így hétkor totálisan kidőltek. reggel mosolyogva ébredtek, azóta is minden remek. persze kettő előtt pár perccel áramszünet lett, és az imént jött vissza a villany a drótba, így a formaegyből annyit láttam, hogy másznak fel a dobogóra. bakfitty. most viszont megyünk is, mert ma megint bátyámnak segítek valami zenekarnál, tolmácskodásban. na usgyi.
2005. 04. 22.
ma reggel az utcán kivettem egy autó csomagtartójának zárjából a benne felejtett kulcsot. az ajtajára ragasztottam egy üzenetet a telefonszámommal, hogy hívjon fel. nem sokkal kkésőbb csörgött a telefonom, még éppen otthon voltam, perceken belül indulnom kellett dolgozni. a hölgy volt, aki az autóján találta a telefonszámom. mondtam, hogy pár perc, és ott vagyok a kulcsával, mire igen ingerült és türelmet len hangon csak annyit mondott, hogy: "hát, sietnék, hadd ne kelljen várnom!" így hát kimentem, hadd ne kelljen várnia. végül is egyszerűbb lett volna, ha hagyom a fenébe a kulcsot az autóban (persze akkor hogyan tudott volna elsietni, ha ellopják?), de nekem ezt diktálta a lelkiismeretem. neszenekem.
22:28
mindjárt olyat mondok, hogy basz is lesz benne. másfél hónapja még azt mondták, hogy hűű, egy halom pénz jár nekem vissza a tavaly feleslegesen levont adómból, még jó, hogy akkor csak a felét hittem el. azt is mondták, hogy április elején ki is fizetik, mikor a többiek fizetést kapnak. jó, nem fizették ki, hát majd egy hónap múlva - gondoltam. aztán szerdán, egy szép és dolgos napon rámtelefonálnak az irodából, hogy most azonnal hívjam fel a Vicukát, aki közli velem, hogy ugyan adjak már igazolást a 2004-es táppénzes jövedelmemről, mert különben nem küldi be a bevallásom. hehe, a drága TB nekem olyat soha nem is küldött. most mehetek sürgősben igazolást kunyerálni. remek.
11:49
2005. 04. 21.
negyedik napja nem eszem semmit, és még mindig minden okés. nem volt fejfájás, meg rossz közérzet, mentálisan is rendben vagyok. biztosan kevés volt bennem a méreg :) ma este talán már fogyasztok egy keveset, holnap meg holnapután néhány könnyű kaja visszaszokásként, aztán vasárnap jöhet a pörkölt :))
18:31
2005. 04. 20.
hehe, nem működik otthon a chello internet.
10:22
léböjt. egész héten. pénteken estére már nagyon mérges voltam,úgyhoyg itt az ideje egy kis méregtelenítésnek. és nekem aztán hiába mutogatják a lányok a szendvicseiket, még a szél is hiába lebbenti elém az utcai árustól a kürtős kalács illatát, ne_mér_de_kel. zöldtea, víz, gyümölcslé, zöldséglé. a felbontott tábla csoki is egy hétig ott lesz az asztalon a szemem előtt, és a LIBAMÁJ zsírban a hűtőben -ami a gyengém egyébként bármikor máskor -, na az sem fog elgyengíteni!
13:49
2005. 04. 16.
tegnap szegény Törpicsekkel két órát húztunk rá az irodában. persze ő meg jól kirámolt addig minden fiókból, úgyhogy a végén még egy nagy pakolást is kellett intézni, így aztán félnyolc volt, mire hazaértünk. kissé unom a náthát, úgyhogy ma elmegyek szaunázni, ha törik, ha szakad. holnap meg vidéki rokonturné, bérmálkozással, családiebéddel.
10:54
2005. 04. 15.
mélyvíz van ma, én számlázok, nem foglalkozom most vele, miért segítség nélkül (vagy mégis - azt hizem, ez is a bosszúhadjárat része, persze nem ellenem folytatják.. ). vagyok olyan, hogy akkor is jól csinálom, és készen leszek vele kora délutánra. :)
11:00
mert van nekem belvárosi gyöngyvirágom, tillárom haj. :)
0:09
kitakarítottam mindenütt, megfőztem a hűtőmben felejtett csirkét (reggel egy ideig tanakodtam, hogy éjjel álmodtam, vagy tényleg felhívtak, hogy csirkét felejtettek a hűtőmben.. és tényleg. ), a Jógyerekem elaludt, most kéne egyet szundítani nekem is, de most meg épp nem vagyok elálmosodva. bezzeg reggel. na majd holnapra tényleg igazán meggyógyulok, és akkor nem fog fájni a felkelés.
15:30
2005. 04. 13.
nem mellékes tény, hogy az én Jógyerekem már tud hangosan cuppantani. persze amíg ezt csinálja, olyan képet vág, hogy azt nem lehet mosolygás nélkül nézni, és persze (mint ahogy én sem tettem soha) kérésre senkinek nem produkálja magát. majd mikor ő jónak látja. a bájos cuppantása elhalványítja éppen a - szintén első próbálkozásaihoz érő - hisztiségeket. egyelőre még nem vagyok fogékony. legalábbis próbálok keményíteni magamon, hogy ne legyek az :)
23:07
K. barátnőm hirtelen férjhez ment Törökországban, egy mecsetben. tegnap érkezett haza, s csak akkor értesítette családját eme eseményről. eljött hozzánk is, hogy elújságolja. mire a Rózsák terére értünk, már volt benne némi kétely, hogy most akkor mi lesz, hogy lesz. aztán telefonált a férj, és eloszlott - legalábbis átmenetileg - a felhőfoszlány a feje fölül. nem tudtam neki azt mondani, amit jólesett volna hallani, hogy jól csináltad. nem is tehetném, hiszem nem vagyok ebben biztos, és a barátja vagyok, így őszinteséget vár és nem feltétlen egyetértő bólogatást. ha a férjének nem lenne még mindig - legalább papíron - egy felesége (akit nem egy török mecsetben, de az anyakönyvvezető előtt vett el feleségül), ha most éppen nem a kislányával töltene vidéken pár napot, mert egy hétig nem láthatta, ha nem mondaná, hogy este 7 után ne hívj, mert akkor a lányommal szeretném tölteni az estét... szóval ezek nélkül talán én is úgy látnám, hogy jólcsináltad, Drága K. mindenesetre remélem, hogy az idő őket igazolja majd, és lesz majd nagy boldogság, meg nyugodt életük nemsokára, együtt, Csehországban, meg majd még egyszer sok gyerekük meg amit még akarnak. és akkor majd az anyukája is megbékél a dologgal, mert hiszen a kislánya oly boldog. hát akkor innentől Allah is tartsa rajtuk a szemét, mert ez a lány azért megérdemelné végre azt a kis boldogságot!
23:01
2005. 04. 12.
tegnap még, mikor nem vettem tudomást arról, hogy mennyire ágybanfekvős már az állapotom, na akkor elmentem az általános iskolám ünnepségére. ünnepeltek, mert névadójuk 100 éve született. elmentem, mert számomra egyik legmeghatározóbb 8 évem volt _abba_ az iskolába járni. az akkor nem csak egy iskola volt, hanem _az_ iskola, aminek nevét mindenhol büszkén mondtuk ki, akkoriban ( és még talán most is) a kerület legjobb iskolájának számított, s mondhatni válogatottan jó tanárok töltötték meg a tanári szobát szünetekben. az igazgató egy jóságos és kedves - ám de mindig éppen a megfelelő mértékben szigorú - bácsika volt, aki tegnap este is olyan kedvesen és mosolygósan beszélgetett velem. jónéhány könyv akad a polcomon, melyben az első lapon néhány jókívánság és gratuláció van az ő kezétől. érdekes jelenség, hogy a tanáraim szinte mind ugyanolyanok, mint 17 éve, mikor elbúcsúztam attól az iskolától. persze ez képtelenség, de mégis így van. érdekes történeteket őriznek rólam emlékezetükben, s ilyenkor, ha találkozunk, egymásnak mesélgetik ezeket büszkén. furi egy dolog. én csak állok ott, még azon gondolkodom, mikor fogok leszokni arról, hogy elsős tanárnénimet csókolommal köszöntsem, ha meglátom, ők meg rólam mesélgetnek. nem voltam egy mintadiák, de bizony mindenki tudta, hogy én abba az iskolába járok. ha valamiből versenyt rendeztek az iskolában, majdnem biztos, hogy én is indultam, s nagyrészt valami említésre még méltó helyen végeztem. jó néhány oklevél és kitűntetés került a kezembe ünnepségeken, lett légyen az sport vagy zene, versmondás vagy tűzoltóverseny...
szóval tegnap ünnepség volt, és minden érdemleges dolgot láthattunk, amit a gyerekek az iskolában tanulnak - zene, tánc, szavalás, zenéstorna, farsangi győztes produkció és persze az énekkarok. mikor az énekkart zongorán kísérő legénykének leesett a kottája, s a bóbiskoló fele a közönségnek hirtelen tapsolni kezdett a csend hallatán, Ildi néni egyetlen határozott kézmozdulattal hátra sem nézve hallgattatta el a közönséget, és csillapította le a kuncogó énekeseket. rutin. vérbeli profi az a nő, meg sem rezzen az ilyesmire. mosolygva vonul le a végén a színpadról is, s magabiztosságának köszönhetően a közönség hirtelen feledni kezdi a malőrt. a zongorista lelke meg ma már biztosan jobban van.. élvezet volt ott lenni, na. minden olyan volt, mint régen. egy kellemes, üdítő és emlékezetes József Attila nap. :)
14:09
ha szeretnéd, hogy a gyermeked nyugton (értsd: egy négyzetméteren belül) maradjon úgy 8-10 percig, ragassz egy nagyobb darab ragasztószalagot a tenyerére. nálunk remekül bevált nyugtatószer. káros mellékhatása nem ismert.
8:07
