2004. 04. 10.
mostmár valahogy így nézünk ki mi is.
(na jó, nem egészen. ennél azért még most is jobb fenekem van.)
10:52
ja, és vége a jóvilágnak, mióta fejjel lefelé van a világ(á)ban, azóta evés közben sincs kegyelem. mozdulatlanságából egy pillanat alatt pontosan bevitt gyomronrúgást tud okozni a drága. na majd megszokom ezt is valahogy.
10:52
a hajam egészen megszépült mostanára. már ott tartunk, hogy hajmosás után magára lehet hagyni, mágis emberhez méltó külsőt kölcsönöz. ne ájul a fejemre, ha nincs hajszárítóval történő felfújás. jójó, azért a harmadik napon már csak szigorúan feltűzve vagy összefogva merészkedek emberek közé, de azért ez mégis más így. meg úgy valahogy egészen szép lett. remélem, hogy ez nem csak a hormonok miatt van, és valami megmarad ebből szülés utánra is. erről meg eszermbe jut egy kolléganőm kérdése, hogy szokom-e már a szót, hogy anyuka. fura egy kérdés. egyrészt még senki sem igazán szólít így, illetve a múltkor valahol kismamának szólítottak, de én oda se figyeltem.. gondolom, egy darabig ez még így lesz anyukaként is. szólnak, hogy anyuka így vagy úgy, én meg észre sem veszem. bezzeg majd ha az én gyerekem mondja! el leszek ájulva tőle, az biztos :)
10:50
2004. 04. 09.
most az új helyzettel minden kicsit másabb. már nem a feje dudorodik a jobb bordáim alatt, hanem a kerek kis feneke. az apró lábaival meg igen határozottakat és erőteljeseket bír rúgni, be a bordáim közé. feszt a jobboldal a sláger nála. még nagyon szokatlanok az új mozdulatok, meg az is, ahogy a fejét mozdítja a medencémben. álmos vagyok ma, délután még három sem volt, mikor olyan sötét lett odakinn az ég, hogy azt hittem, mindjárt hat - és mehetünk haza. most meg lustapista vagyok, még vacsorát sincs kedvem csinálni. holnap úgy terveztem, úszás után megyek masszázsra, aztán meg a fogorvoshoz - remélem tényleg utoljára -, de most lehet, hogy az úszás kimarad. vagy talán majd vasárnap. vagy mittudomén. pedig az is jól esik, de fáradtan nem kezdek már bele.
mókás, hogy miközben itt a gép előtt ülök, és irdogálok, a pocakom ide-oda táncol, de akkora mozdulatokkal, hogy az amúgy két centire lévő asztalba ütközött a kis csibész. meg is lepődött egy pillanatra, de aztán bátran folytatja tovább a saját kis táncát odabenn.
pár napja P. hozott egy japán vígjátékot (ha jól emlékszem, ez is Kitano filmje), így legalább van esélyem, hogy megnézzem, mert moziba ki tudja, mikor megyek legközelebb..
20:17
2004. 04. 08.
egész nap izgultam, hogy mit látunk majd este. mert bizony a tegnap éjjel rettenetesrémes fárasztó volt, és akkor éjjel kettő és három között történt, hogy mintha megfordult volna. jó sok idő volt, mire sikerült, de sikerült! :)
na persze a doktorkám azért azt mondta, hogy akkor tuti minden, ha még jövő héten is így lesz, mert akkor nem fordult vissza. vannak ilyen kiscsibészek, akik mikor végre irányra tartanak, hirtelen úgy gondolják, á, nem jó ez így mégsem, és visszacsinálják az egészet. hát remélem, ez nem velünk fog megtörténni, bár érezhetően szokatlan neki a helyzet, fészkelődik is rendesen egész nap. remélem, ettől legalább jól elfárad, és nagyot alszunk együtt ma este. olyan igazán pihentetőt..
21:54
a múlthéten ebédelni indultam, mikor belebotlottam egy középiskolai osztálytársamba, aki épp az én kedves padtársammal beszélt telefonon. elkísért egy darabon, és szóba került a mikor lesz már osztálytalálkozós kérdés is, aminek nyomán legnagyobb meglepetésemre tényleg el is kezdtek mozgolódni a csajszik, mert már van dátum, meg hely, és mindenki lázasan hívogat mindenkit, hogy jön-e. nekem meg az a parancs, hogy meg ne szüljek addig, mert ugye nincs is alkalmasabb erre, mint április utolsó napja. remélem én is, hogy oda még el tudok menni.
16:57
azt hiszem, velem együtt igen sokan meglepődtek a BL negyeddöntők eredményein. két nap alatt három igazán komolyan esélyesnek tartott csapat esett ki, köztük a tavaly első helyen végzett Milan. ráadásul a tegnapi meccsen érthetetlen, hogyan tudták elveszaíteni a Deportívoval szembeni három gólos előnyüket már az első félidő végére. csúnyán kikaptak, nincs ezen mit ragozni. de a Real Madrid ugyanilyen csúfos vereséget vitt haza kedden este a Monaco-tól. a Chelsea is szépen csendben kiejtette az Arsenalt, így aztán a majdnem biztosra vett Real M. - Arsenal meccs helyett a Monaco és a Chelsea fog mérkőzni legközelebb. érdekes fordulatokkal van teli ez az idei játék..
9:55
2004. 04. 07.
ebédre annyit ettem, hogy magam sem értem, hol fért el bennem az a hatalmas adag málnaleves, meg a rántott cukkini sok rizzsel, amit valahogy még egy máglyarakással sikerült lefednem. viszont egész délután kacérkodtam egy rendes kávé gondolatával, majd végül hosszas vívódás eredményeképpen ittam egy nagyon sok tejjel nyakonvágott koffeinmenteset. és mégis, most mintha kicsit kevésbé lennék majdelalvósan..
17:22
ma ezt a cikket ajánlották a figyelmembe. érdekes, hogy mennyi hasztalan hülyeséget képesek kutatni 'tudós' emberek. amúgy hülyeség, hogy a csokoládé mindenkit hízlal - engem például nem igazán. ha meg ezen múlik bármi is, akkor az én kis babácskám nagyon eleven-vidám-aktív lesz, mert én aztán ettem sok csokit (de igazán sokat, szinte minden nap), meg sok paradicsomot is (télen főleg paradicsomlét) és persze folyamatosan sok gyümölcsöt. valamelyik csak használ majd :)
17:19
nem pakoltam. pedig már tudom, hogy kellene. végülis most kezdődik az utolsó hónap, már nincs 5 hét sem a várható időpontig. persze mindig van miért haladékot adni, most például a csütörtök esti orvosi vizsgálattól tettem függővé, de tartaléknak ott a jövő szerdai - immáron új - védőnővel való találkozás, és persze szépen gyártok hozzá ideológiákat is, hogy majd a doktorkát vagy a szülésznőt megkérdezem, hogy egyáltalán mit vigyek a kórházba, aztán majd a védőnő is elmondja úgyis, hogy mit kell feltétlenül összepakolni. aztán majd én szelektálok, hogy mi az ami a sok felsorolt kacatból tényleg kell, és nem csak nehezéknek vinném. várom a pótcsajt, aki 10 körül ígérte magát, de még nem ért ide, én meg úgyis elmegyek 1-kor ebédelni, úgyhogy ma igen gyorsan kell tanuljon valamit a dolgokból. azt hiszem, jövő hét után még egy hetet leszek, de akkor már csak amolyan félnapokat, úgy számolom, kettő körül majd hazajárok. szívesen dolgozom, amíg nem esik nehezemre, amúgy is elég sokat leszek otthon a jövőben (ezt is biztosan azért halogatom minél későbbre, mert nem tudom, nekem a mindig otthonlevés sokáig hogy fog menni...)
12:01
2004. 04. 06.
na jó, azt hiszem, ma este összepakolok valami kórházba való cuccot. pedig ettől olyan diszkomfort érzésem van, mintha siettetném a dolgot.
2004. 04. 05.
eldőlt az útódlás kérdése az irodában, szigorúan próbaidőre felvesz egy csajszit, aki remélhetőleg még ezen a héten tud kezdeni. jövő péntekig mindent meg kellene tőlem tanulnia, aztán annyi. bár még az azt követő héten egy ügy rendbetételéhez délelőttönként bejövök, akkor még kérdezhet bármit. az viszont igen csak meglepett, hogy nem szeretné a főnököm, ha abban az irodában ülne, ahol én eddig. mert ez az enyém, és ide én jövök vissza - reményei szerint mihamarabb. vagyis nem szeretné, ha a lányka később rácsodálkozna, hogy ki kell innen költöznie, mikor visszajövök. szeretné ezt annak ellenére, hogy én annyit már elmondtam, 9-10 órában nem jövök vissza..
17:37
a hétvégi kolbász, hurka, és egyéb sültek illatával eltelve alig volt kedvem enni is belőle, viszont vasárnapra már leginkább egy szelet édes sütire vagy egy nagy adag fagylaltra lettem volna kíváncsi, nem a tepertőre meg a sültoldalasra. este pedig már olyan későn értünk haza, hogy a cuukrászda zárva volt. ma viszont semmi sem akadályozott meg benne, hogy ebédidőben elmenjek a Lehel téri csarnokba kókusztekercsért. csak a mögöttem álló álmélkodott, mikor kértem félkilónyit, s még utánaszóltam a kishölgynek, hogy nem baj, ha több, pakolja bátran. itt az irodában azonban igen rövid élete volt ennek a nagyadag sütinek, de az is biztos, hogy legalább a felét én ettem meg. mostmár jobb. sokkal. este meg majd jöhet a sültoldalas :)
15:44
fáradt vagyok. bazifáradt. milyen jó lenne most az a múlthétfői szabadság...
9:20
2004. 04. 02.
ha van egy bolt, ami nem legálisan működik - minimalizálandó a veszteségeket -, és van benne egy alkalmazott - aki nem legálisan alkalmazódott -, akkor kirúgása esetén hogyna lehet elkerülni a bosszúállás azon formáját, mikor valaki felkeresi az összes hivatalt, ahol mószerolni lehet egy céget? hogy van az, hogy az emberek egy része képtelen elfogadni a saját szemétségeinek a következményét? hülye volt, nem végezte el a munkáját, többször átbeszélték vele ezt a témát, ennek ellenére sem próbálta meg összeszedni magát ismét. aztán pedig a simliskedések, maszekolások kezdődtek. most van nagyon elég ebből, már túl sok volt a ráfizetés. de tartok tőle, hogy ez a végén még nekem nagyon sokba fog kerülni...
17:19
unokahúg 1 már itt van velem az irodában, alig várja, hogy induljunk. még ma lemegyünk, hogy holnap ne kelljen olyan korán kelni ehhez a malachoz. ma mindenki nyűgös körülöttem, de már nem számít, mindjárt itthagyjuk őket, és a nyűgjeiket. délben az utcán engem megsimogatott a nap, azóta minden kicsit szebb :)
16:44
2004. 04. 01.
áprilisi tréfa. felhívtam ezt a Drága Jóembert, hogy voltam a doktorkánál, és kiderült, hogy bizony lány ez a gyermek. jól meglepődött, aztán meg nem értette, hogy lehet az orvos eddig ilyen béna, hogy nem látta, aztán mikor végül megkérdezte, hogy akkor most tényleg fiú vagy lány, akkor mondtam, hogy gondolkodjon el rajta, vajon mi lehet, ha ma ápriliselseje van. aztán jót nevettünk együtt. jóanyám ma múlik el 52 éves, és ez nem tréfa. :) amúgy öcsipöcsik megint itthon vannak, jó lenne beléjük találkozni, mielőtt lelépnek megint valahová messzire.
hirtelen félhét lett, úgyhogy gyorsan el is megyek innét haza.
