...túlélek mindent. ha beledöglök is...
 
Archívum
2012. 02. 01.
2011. 07. 01.
2011. 06. 01.
2011. 05. 01.
2009. 09. 01.
2009. 05. 01.
2009. 03. 01.
2009. 02. 01.
2009. 01. 01.
2008. 12. 01.
2008. 10. 01.
2008. 09. 01.
2008. 08. 01.
2008. 07. 01.
2008. 06. 01.
2008. 04. 01.
2008. 03. 01.
2008. 02. 01.
2008. 01. 01.
2007. 12. 01.
2007. 11. 01.
2007. 10. 01.
2007. 09. 01.
2007. 08. 01.
2007. 07. 01.
2007. 06. 01.
2007. 05. 01.
2007. 04. 01.
2007. 03. 01.
2007. 02. 01.
2007. 01. 01.
2006. 12. 01.
2006. 11. 01.
2006. 10. 01.
2006. 09. 01.
2006. 08. 01.
2006. 07. 01.
2006. 06. 01.
2006. 05. 01.
2006. 04. 01.
2006. 03. 01.
2006. 02. 01.
2006. 01. 01.
2005. 12. 01.
2005. 11. 01.
2005. 10. 01.
2005. 09. 01.
2005. 08. 01.
2005. 07. 01.
2005. 06. 01.
2005. 05. 01.
2005. 04. 01.
2005. 03. 01.
2005. 02. 01.
2005. 01. 01.
2004. 12. 01.
2004. 11. 01.
2004. 10. 01.
2004. 09. 01.
2004. 08. 01.
2004. 07. 01.
2004. 06. 01.
2004. 05. 01.
2004. 04. 01.
2004. 03. 01.
2004. 02. 01.
2004. 01. 01.
2003. 12. 01.
2003. 11. 01.
2003. 10. 01.
2003. 09. 01.
2003. 08. 01.
2003. 07. 01.
2003. 06. 01.
2003. 05. 01.
2003. 04. 01.
2003. 03. 01.
<< most













 
szellemi eledeleim
Szerző:
Cím:
Kiadó:

Müller Péter:
Jóskönyv
Kurt Vonnegut:
Bajnokok reggelije
Éj anyánk
Macskabölcső
Hókuszpókusz
Az ötös számú vágóhíd
Virágvasárnap
Mesterlövész
Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Márai Sándor:
Füves könyv A négy évszak
A gyertyák csonkig égnek
Ég és föld
Szabadulás
Válás Budán
Szegények iskolája
Bébi vagy az első szerelem
A nővér

Kassai polgárok
Tájak, városok, emberek
Mágia
Föld, föld!..
Szindbád hazamegy
Csutora
Írók, költők, irodalom
Sirály
A sziget

San Gennaro vére
Napnyugati őrjárat
Mario Vargas Llosa:
Pantaleon és a hölgyvendégek
Eisenberg-Murkoff-Hathaway:
AZ A 9 HÓNAP
Hidas-Raffai-Vollner:
Lelki köldökzsinór
Szécsi Noémi:
A kismama naplója
Jami Lin:
Feng Shui Illatok
Gabriel García Márquez:
Az ezredes úrnak nincs, aki írjon
Söpredék
Baljós óra
A pátriárka alkonya
Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
Szerelem a kolera idején
Száz év magány
Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
A tábornok útvesztője
Egy hajótörött története
Tizenkét vándor novella
Szilágyi Gyula:
Melegfront












az én dolgaim
 
2004. 02. 05.  
a terheléses vércukor vizsgálata egy nagy rakás hülyeség. ráadásul mindenki másképp csinálja, ezért a laborban tőlem várták, hogy elmondjam, mit csináljanak velem. odáig simán ment, hogy először is vegyenek vért. jó. megvan. aztán kérdezem, hogy akkor most mit kell ennem/innom, és mikor akarnak megint vért venni? rámcsodálkoztak, majd mindenki mást mondott. aki cukros vizet akart velem itatni, az esett ki elsőnek. ráadásul a többiek szavazták ki - persze nem esemesben -, mert hogy juthat ilyen eszébe, hogy egy várandós nővel megitassa azt a vackot, és ráadául még enni sem lehet utána órákig (na meg ugye még előtte sem ehettem semmit). aztán a többiek véleményét összeadtuk, átlagoltuk, a végén megegyeztünk 2 zsemle + 3 dl. tejben. a zsemle nem volt nehéz, rögtön az első pékségben találtam, tejet viszont már nem árusítanak kis mennyiségű kiszerelésekben, esetleg csak középkategóriás boltokban, mert se a nagyonnagyboltban, se a nagyonkicsiben nem volt. végül egy félliteres zacskóssal távoztam. ehhez persze poharat kellett szerezni, mert én azt a zacskót... na azt nem. mert büdös. úgy egyébként nem is gondoltam volna, hogy két üres vizes zsemle milyen rohadtul unalmas tud lenni. főleg a második. az még sokkal unalmasabb volt, mint az első.. alig fél órával e tetemes mennyiségű kaja után nekem hangosan korgott a gyomrom, pedig még soha nem ettem meg két egész zsömlét reggelire. aztán meg az a két óra is rettenetesen sokáig tartott, sokkal tovább, mint mondjuk egy kétórás mozifilm vagy egy jó beszélgetés kétórája.
a csodálatosság a végén jött, leletkiadás minden nap csak 11,00-16,30-ig. se előtte, se utána. hiába a szépszó, vagy a bekopogás. azt hiszem, ehhez a lelethez majd szülés után fogok hozzájutni...

14:23

 
mindeféle dolgok vannak. hihetetlenek is. jók is. rosszak is.
11:58

2004. 02. 02.  
egyébként meg kaptam egy balkezes ollót, ami nagy öröm :) egyszer már volt (de azt valaki tévedésből elemelte az asztalomról, anno), és mit mondjak, csodálatos dolog megint látni, hogy mit vágok. mi több, az ollón a fogás sem kényelmetlen többé. és ami a legjobb benne, hogy olyan ronda színe van, ha valaki elvinné, azonnal lebukna vele :))
13:46

 
ma reggel az én kis tündérem hajnali tornával kezdett, 4,50-kor úgy gondolta, hogy ideje alaposan megmozgatnia magát. elég fura ez a dolog, mármint arra ébredni, hogy belülről erőteljesen gyomron rúgnak. aztán jóval békésebben folytatta, egészen félhétig. akkor meg már nem volt értelme aludni még egy kicsit. ennek viszont az lett a következménye, hogy délelőtt 10-kor már hatalmasakat ásítottam. remélem, ez egy véletlen esemény volt, és ebből nem csinálunk sportot..
13:43

« Elejére | Újabbak
 
nekE-MAILj