2004. 02. 28.
egy feszültséggel teli hét után ma egész nap egyedül voltunk, csendben. pihentem is valamennyit, már nagyon kellett. a lelkem még nincs rendben, de legalább a testemnek jobb. tegnap este megint igen hisztis hangulatban volt, én meg nagyon rosszul viselem most ezeket. nagyon. ráadásul magam számára is kiszámíthatlanok a reakcióim. Ő meg mintha néha megfelejtkezne arról, hogy várandós vagyok, és ugyanazt a türelmet várja el tőlem, mint ami előtte volt..
19:45