2003. 12. 23.
és végre megmozdult a mérleg az ötvenkettőről - már egy kilót gyarapodtam/tunk.
9:45
a vacsora egész jól sikerült tegnap. a védőnő az agyamra megy. a csajokat meg seggberúgom, ha nem kezdenek neki azonnal a dolguknak. ja, és nem aludtam semmit, és tök zizi vagyok, hajnali ötkor mosogattam, hatkor ingeket vasaltam, miegymás. valami van. de még nem egészen pontosan tudom, hogy mi van...
9:44
2003. 12. 22.
azt hiszem, nem sok cég van rajtunk kívül, akik ma vitték nyomdába a karácsonyi képeslapuk tervezetét. ehhez képes holnap délelőttre készen is lesz, bár valahogy addigra nekem is kellene csinálnom 250 megcímzett borítékot, amihez van egy 4500-as címlistában kijelölgetett valamim, meg elkézelésem, hogy hol kapok megfelelő méretű borítékot. ez is valami. közben a csajszik itt bent már szinte percekben számolnak vissza a holnap este 6-tól, és bármit, csak dolgozni ne kelljen, engem meg még így sem ért el a mindjárt vége érzés, sem az ünnepi hangulat. taklán majd holnap..
15:59
szombaton majdnem lekéstem a fogorvost, mert egy parkolóházból nem tudtam kijutni több, mint 15 perc alatt.. elképesztően ostobán viselkednek az emberek. vasárnap meg elmentünk gáztűzhely-nézőbe, és komolyan arra kellett a legtöbbet figyelnem, hogy a tülekedő, totyogó emberek ne vágjanak folyton hasba a táskájukkal, a könyökükkel, vagy akármi mással.. komolyan elfáradtam másfél óra alatt. és én még nem is voltam vásárolni, mert ezt meg sem mertem próbálni a hétvégi tömeges aranyvasárnapi őrületben..
10:38
2003. 12. 19.
az imént a főnökömnél jártam, épp egy pohár vizet vittem neki, mikor utánam szólt, hogy térjünk vissza a tegnap esti beszélgetésünkre. és akkor azt mondta, hogy aludt rá egyet, meg átgondolta, meg miegymás, és akkor ő azt szeretné, ha minden menne tovább, és dolgoznék, itt, amíg csak tudok. és majd januárban megbeszéljük, hogy hogyan keresünk valakit a helyemre. és akkor most közöttünk van egy ilyen gentleman agreement, bár én nem is tudok gentleman lenni, de ez most nem számít. megállapodtunk. és én pedig nagyon örülök, hogy így álmodta meg, mert nem szeretnék nem dolgozni. és akkor mostmár tényleg mindenki tudja, vagy tudhatja, hogy gyermeket várok. ez a mai boldogság :)
16:58
ma még három szakértő szempár megnézte a kis padlizsán méretű gyermeket, és mindent a legnagyobb rendben találtak, semmi eltérésre utaló jelet nem látnak, szép kis magzat, azt mondták nekem. hát jó. persze, hogy szép, nekem úgyis a legszebb lesz, és már akkor is a legszebb volt, mikor még csak egy 0,64 cm-s pötty látszott belőle életnagyságban. egyébként meg tök furi, mikor kismamának, meg anyukának szólítanak, néha kétszer szólnak, mire rájövök, hogy hozzám beszélnek..
15:00
2003. 12. 18.
szemét módon először elmondattam vele, hogy mennyire meg van velem elégedve, hogy milyen remekül és gyorsan beletanultam mindenbe, hogy milyen türelmes és nagy segítség vagyok, és ogy szerinte remekül megleszünk. aztán megmondtam, hogy várandós vagyok. ezek után kapásból nem mondta, hogy menjek a fenébe, most gondolkodik, hogy mi legyen. én meg szépen hazamegyek, és sokkal nyugodtabb leszek, bármi lesz is, mintha nem mondtam volna még meg...
19:52
most kellene beszélni a főnökömmel. lehet, hogy öt perc múlva már nincs is állásom..
most kellene pénz, és nem is olyan eget rengetően sok. viszont a lekötött pénzemhez csak soknap múlva jutok hozzá. tegnap este említettem ezt egy kedves barátomnak, aki ma idehozta nekem a szükséges pénznek több, mint a felét. anyámnak odaadtam, ami sürgős volt, meg előtte már minden pénzem, és így most mégsem mondom le a szombati fogorvost. :)
többórás várakozás után a genetikus szakorvos doktorbácsi ultrahangvizsgált minket, és nem talált rendellenességre utaló jelet. nagyon alapos volt, ennek ellenére az orvos, mikor bediktáltam a telelfonba a leletet, azt mondta, hogy ez jó, meg minden, de pénteke reggel egy harmadik orvossal is megnézeti, és ha az is azt mondja rendben, akkor nem kell további vér- és egyéb vizsgálat. ez persze jó hír. nagyon jó. de még meg kell várni a pénteket...
2003. 12. 15.
a genetikai vizsgálat eredménye szerint az AFP érték a tűréshatár felett van, tehát újabb vizsgálatokra lesz szükség. a doktorbácsi mindent alaposan megnézett, és rendben talált, de egy ilyen magas érték mellett fontos, hogy genetikushoz menjek, és ő is megvizsgáljon minket. ez nem jó hír, de én nem vagyok hajlandó megijedni, meg kétségbe esni. majd szépen megnézik újra, és külnben is elég gyakori, hogy magasabb az érték, mint az a bizonyos kettőegészöt, tehát esetenként ez a kettőegészhat még normális is lehet. csak meg kell alaposabban vizsgálni.
na jó, azért be kell látni, elég rosszkedvű lettem a hírtől...
21:20
a mai nap egy rémálom lesz, ami már reggel elkezdődött... otthon felejtettem a telefonom, ami nálam van, le fog merülni pillanatok alatt. talán még félútig utánam hozzák kora délután. útközben bementem a bankba pénzért, mert már üres a pénztárcám, de a bank rendszere bizonytalan ideig nem működött. beérve az irodába kiderült, hogy akit helyettesítettem a múltheti szabadságán, most beteg, úgyhogy továbbra is másfél munkaköröm maradt, ráadásul az elődőm kolléganő - aki még mindig túl sok ügyet intéz nélkülem - szintén beteg, és nem tudjuk, miket hagyott maga mögött elintézetlenül.. az pedig, hogy a főnököm egy idegzsák ma, inkább csak a pont az i-re.
2003. 12. 12.
mi a fenétől van ebben a városban még este 7 után olyan rettenetesen nagy dugó, hogy a Nyugatitól az Astóriáig fél órát kell autózni.. ha nem a világ végére kéne mennem este, gyalog járnék, az tuti. a fogorvostól meg jól elkéstem. a helyzet egyébként egyre rosszabb, a félötből mára félnégy lett.. persze van valami hálózat meg router ügy, amin nagyon töri a fejét, legalábbis hajnalban ilyenekről olvas. ha meg már ilyen korán felébredtem, arra gondoltam, hogy elmegyek a szigetre úszni, aztán ő is arra gondolt, hogy elmegy úszni, de a város másik végébe, meg ő korábban indult, én meg végülis elaludtam úszás helyett..
9:07
2003. 12. 11.
ma reggel már fél ötkor kezdődött a nap nálunk, mi a fenét találjak ki, hogy reggelig aludjon? az a baj, hogy ha elkezd mocorogni vagy felkel - hogy engem hagyjoh aludni még -, én is felébredek és nincs visszaalvás.. nekem meg azt hiszem, ennyi alvás most kevés egy kicsit. persze csinált ma is reggelit, ami nagyon jó, bár nem ettem belőle, mert valami halas dolgot tett a tojásba, és én a halnak a szagát sem igazán bírom. szegény kissé csalódott volt (bár feltűnhetett volna ennyi idő alatt, hogy sosem ettem meg a halat), én pedig jóllaktam lekváros kenyérrel :)
12:50
2003. 12. 10.
ma reggel teljesen szokatlan módon hétkor reggeliztünk. ez a drága Jóember nem bírt aludni, így hajnali hatkor már csörgött-csattogott a lakásban. aztán egy idő múlva azzal jött vissza, hogy a reggeli már csak rám vár az asztalon.. nagyon jó volt, még akkor is, ha szokatlanul korán ettem emiatt. bár következménye csak annyi volt, hogy már délben megéheztem :)
az irodában viszont ma sikerült először valamit elkavarnom, egy levelet kellett volna elfaxolni, de mire megírtam a fedlapot, a levél eltűnt.. még mindig nincs meg, de most éppen nem aggaszt. ki nem dobtam, azt alaposan leellenőriztem, akkor meg csak ott van valahol, tehát meg is lesz :)
az a rohatt ojró meg megint akkor megy lefelé, mikor észreveszem, hogy felment, és előkotrom, hogy beváltsam.. ja, és reggel a padlásszerűn kutakodtam egy jégkaparóért, mikor is találtam egy dobozt, amiben hagytam még aprópénzt. azt hittem, már csak némi 1-2 forintos maradt, de végül találtam még majdnem húszezer pénzet! ez ám a klassz, merthogy a telefonszámlám is pont ennyi lett, úgyhogy meg is van rögtön a rávaló :) kutakodtam még, de sajnos több doboz már nem maradt. ez volt a (tény)legutolsó..
20:48
2003. 12. 09.
nagy ma a sürgés-forgás, tengernyi a munka, és mindenki pörög, mint a búgócsiga. ha most jobban belegondolok, még nem is voltam ebédelni. még szerencse, hogy a tudatalattim bepakolta a táskámba reggel a müzlis szeletet, némi gyümölcsöt meg egy sütit. most pedig abbahagyok mindent - mert befejezni ma úgysem fogom a nagyrészét - és e l s é t á l o k ebédelni. semmi rohanás :)
15:23
2003. 12. 08.
azt hiszem, a vérnyomásom a tűrhető minimum alá süllyedt, mert az ájulás kerülget, és folyamatosan szédülök..
13:30
tegnap egész délután üvegfestékkel karácsonyfákat, angyalkákat és egyéb karácsonyi hangulatot festettünk nővéremmel. olyan nagyon családias volt az egész, a gyerekek szaladgáltak, nevetgéltek körülöttünk, nagymama ebédet főzött, aztán még unokahúg 1 saját készítésű karácsonyi ajándékaihoz is adtam egy kis segítséget. persze végül először magának készített egy nyakláncot gyöngyből, az ajándékok majd csak később készülnek el :)
12:14
2003. 12. 07.
péntek este találkoztam egy lánnyal, és bár először találkoztunk, több, mint három órán át beszélgettünk mindenféle érdekes dolgokról. nagyon jó beszélgetés volt, aztán mikor felajálottam, hogy elviszem egy darabon, kiderült, hogy szinte ugyanannak az utcának a két végén lakunk, úgyhogy végül folytathattuk a beszélgetést egész úton hazafelé. nagyon okos, értelmes lány, szeretem ilyen emberekkel tölteni az időmet. :)
a tegnapot pedig egy fárasztó hét után a pihenésnek szántam, meg a semmittevésnek. azért vacsorára csináltam egy nagy halom nokedlit a pörkölt mellé, itt volt nálunk Z barátom is, megvacsorázott velünk, aztán ment bulizni, de előbb le kellett futnia a megszerzett kalóriákat, mert elment előtte a busz, és csak így volt esélye elérni 3 megállóval odébb :)
11:01
2003. 12. 05.
előd-kolléganő ma érte el a türelmi zónámban azt a pontot, ahol eljön a pillanat, mikor megkérdezem, hogy mi a jóbüdös franc baja van velem, és minek szól bele, hogy mit hogy csinálok - főleg olyan előzmények után, hogy mindenre azt mondta, én így csináltam - de Te csináld, ahogy jónak látod. én ÍGY látom jónak. hétfőn meg fogom kérni, hogy maradjon ezentúl csendben. két hetet már csak kibírunk..
15:34
