az exmunkahelynek egyre szarabbul megy. már azokat is elküldik, akik nevetségesen keveset kerestek. szégyenletesen keveset. anyámat is elérte ma a leépítés. mivel több, mint hat évet töltött el náluk, kapott még egy havi pénzt, ami már inkább egy szánalmas gesztus, semmint végkielégítés, vagy fizetés. 50,000 pénz. szigorúan számlára. aki 8-10-szer ennyit kap csak azért, mert ott van, az még marad egy darabig. mikor jönnek rá az ilyen cégek, hogy ha kirúgnak mindenkit, aki dolgozik, bnem lesz, aki megtermeli a talicskányi pénzt, amit ők hazavisznek? avagy így készül a "rolóle". tuti recept. megyek, hazaviszem ezt a drága tündért, az én anyukámat. most kissé csalódott, és vígasztalhatatlan, mert ő ilyen kis becsületes, jóravaló, szorgosdolgos. és nagyon fejlett az igazságérzete, ezt a részt pont én is örökül kaptam a génstruktúrámba építve..
én meg majd keresek magamnak egy másodállást.